Boldogság, szeretet

Boldogság, szeretet….

„A tetőpontra az jut, aki tudja, minek örüljön, aki a boldogságát nem tette másoktól függővé, aki nem nyugtalankodik, aki bízik önmagában...Ami könnyen elérhető, az a felszínen csillog.

Ami érték, olykor fénytelen, és a mélyre kell leásni érte! Amiben a sokaság élvezetét leli, sivár és illanó gyönyörűséget kínál. Amiről én beszélek, az a felszínről nem látható, a bensődben derül.

Szórd el, ami csillog, és az igazi jóra vesd tekinteted! Örülj a magadénak! Hogy mit jelent ez? Téged, és éned legszebb részét! Szeretnéd tudni, honnan ered?

Ha szándékaid becsületesek, cselekedeteid helyesek, lelkiismereted nem zúgolódik..., akkor egyenes gerinccel járhatsz az úton, amit életnek nevezünk...”

Akkor születik meg amikor nem is látják:


-          az élet ismeretéből,

-          a célok, tettek és az emberi értékek összhangjából,

-          az erkölcsi jó megvalósításból,

-          az egyszerű dolgokban rejlő lehetőség meglátásából,

-          a barátságos mosolyból és őszinte figyelemből.

A boldogság sohasem férhet el az ember kezében, az csak belülről fakadhat. Az egész személyiség tudati- érzelmi összhangja.

Olyan, mint az ajándék: tudatosan senki sem lepheti meg önmagát.- Elengedettség szükséges hozzá. Nem lehet cselekedeteink indítója, motívuma.

Feladatainkat  nem azért végezzük, mert általa boldogok leszünk, hanem mert tudjuk, hogy arra szükség van.

Mi lesz, ha mindezeket elvégeztük? Nyilvánvalóvá válik, hogy helyesen tettük.

Az  okához és eredményekhez is van közünk. Annál töbre nincs is szükség, hogy önmagunkat és szerepünket felismerjük.

Ez a tapasztalat – amit cselekedeteinkkel való összhangnak is nevezhetnénk – maga a BOLDOGSÁG.

Az igazi boldogság nem kergethetjük, az a  lélek szabadsága. Hasonlít a szépséghez, amely felismerhetünk. A boldogság nem közvetlen célja az életünknek, mivel konkrétan nem ragadhatjuk meg.

Csak valaminek az összhatásában létezik.

Nem kell különösen magyarázni, hogy aki tud szeretni, az mindig boldogabb ember, mint akit csak szeretni lehet. Életünk legnagyobb élményei a szeretettel kapcsolatosak.

A szeretet az élet alapelve, létszükségletünk.

Azért élünk, mert szerettek minket és addig élünk, amíg szeretni tudunk.

Meghatározása igen nehéz, szinte lehetetlennek látszó feladat. Már a magasabb rendű állat is elpusztul, ha társai kivetik maguk közül, vagy ha csecsemő korában anyai szeretet, gondoskodás nélkül nő fel: felnőttként életképtelen lesz.

Az emberi pszichikum számára is létfontosságú a szeretet, amely tanult érzelem.

Az anyai gondoskodás során, az anya becéző viselkedés- formáinak átélése és megtanulása rögzíti a csecsemő személyiségében a szeretet élményét csakúgy, mint az ezen érzelemhez tartozó magatartásmódokat.

A SZERETET tehát  bennünk van, és azáltal, hogy mi is szerethetünk, boldogok leszünk.

Ha netán úgy érezné, hogy nem tud szeretni, vagy önt senki nem szereti: Ne higgye el!

Keresse meg az akadályokat, amelyek nem engedik kifejlődni ezt az  alapvető emberi megnyilvánulást . Ne adjunk „használati utasítást” ahhoz, hogy miként  szeressenek bennünket.

Higgyük, csak  egyféleképpen lehet szeretni: őszinte, elfogadó szeretettel.


Szeretetteljes ünnepeket kívánok!

A.M.